A rizs (Oryza sativa) a pázsitfüvek (Poaceae) családjába tartozik, fontos gabonanövényünk. (Gabonának a termesztett pázsitfüveket nevezzük.) Eredendően sok nedvességet igénylő, szubtrópusi növény. Mára a tenyésztésnek köszönhetően számtalan éghajlathoz alkalmazkodott, összesen mintegy 8000 fajtája létezik. Még a viszonylag hideg és száraz Európában is megélnek az úgynevezett száraz fajták.

Az asztalunkra kerülő rizs egy sor malomipari lépésből álló feldolgozás végterméke. Először külső héjától, a pelyvától szabadítják meg, így keletkezik a barna rizs, amit a mag belső héja, a korpa fed. Ezután úgynevezett koptatással eltávolítják a szemekről a korpát és a csírát, így keletkezik a fényezetlen fehér rizs. Igaz, egyes fajták hántolva is színesek.

A karolinai és egyes olasz rizsfajták sárgás árnyalatúak. Bár a hántolással eltávolított korpával együtt értékes tápanyagok távoznak, a hántolás mégsem fölösleges, mert a korpában viszonylag sok zsír is van, ami miatt különösen a rizs hazájában uralkodó éghajlat trópusi-szubtrópusi melegében az úgynevezett lipáz enzim munkája nyomán igen hamar megromlana.

A megavasodott rizskorpa pedig nem egészséges. A hántolás tehát a rizs egyfajta kényszerű tartósítása, amit ha el tudunk kerülni, sok hasznos tápanyagot menthetünk meg. A rizs minősége attól függ, hogy mennyi benne az idegen anyag és a sérült, töredék szem. A hazai "A" rizsben legfeljebb 0,2 százalék idegen anyag és 10 százalék rizsszem-törmelék lehet, a háziasszonyok által leginkább vásárolt "B" rizsben 0,3 százalék idegen anyag és 20 százalék törmelék lehet, 80 százalékban ép rizsszemeket kell tartalmaznia.

A rizs 76 százaléka keményítő - amilóz és amilopektin - formájában jelenlévő szénhidrátot, 7-8 százalék fehérjét és 1,3 százalék zsírt tartalmaz, továbbá 0,6 százaléka ásványi anyagokból és nyomelemekből áll. Főként foszfort, vasat, magnéziumot tartalmaz. Kevés benne a nátrium, kalcium és kálium. Csekély nátrium-tartalmánál fogva magas vérnyomás, túlsúly, szívelégtelenség, ödémás láb, vizenyőképződés esetén különösen hasznos fogyasztása.

A fehér főtt rizs 100 grammja összesen 100 kalóriát tartalmaz, - mivel szénhidrátjainak jelentős részét, az emberi szervezet nem képes feldolgozni, - s benne mindössze 0,5 gramm zsír található. Fele olyan sovány, mint azonos mennyiségű főtt tészta. Szénhidrátjai alacsony glikémiás indexűek, ezért fogyasztása a vércukor-háztartás szempontjából kedvező.

Növényi rostjai serkentik a bélműködést. Mivel gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják, akárcsak a belőle készült rizsliszttel készült ételeket. Kifejezetten sok a bőr karbantartásához szükséges vitamin található benne. Különösen a barnarizs korpája gazdag B1- és B2-vitaminban. A B1-vitamin hiányában fellépő beri beri nevű avitaminózis felfedezése a rizshez kötődik.

A legtöbb fehérje és vitamin, különösen a B-vitaminok, az E- és K-vitamin a hántolatlan rizs korpájában van. A hántolatlan rizs valamennyi esszenciális aminosavunkat tartalmazza. A fehér rizsben kevesebb a fehérje, de jól hasznosítható fehérjeforrás. Hántolva tápanyagtartalmánál fogva inkább köretnek alkalmas, hántolatlanul azonban teljes értékű táplálék lehet.